Az előző napi kellemes élményekkel eltelve kezdtünk bele a
Lakeside Weekend második napjába. A zenei programok most is kettőkor indultak egy olyan zenekarral, akik a most divatos Rockabillyvel szemben inkább a Rock and Roll hagyományokat ápolják, ahogy azt
Cactus is kiemelte. Ők voltak
Tibu csapata, a
Roll' Skate Boogie, akikhez csatlakozott
Dörge is szaxofonjával.
Nem voltak kellemes előjelei a
Pedro and the Dogboomers koncertjének. Mondhatni sötét fellegek gyülekeztek. Egy kis eső is kerekedett a dologból, de amilyen gyorsan jöttek a felhők, olyan gyorsan el is tűntek. Mindenesetre a koncertet egy jó negyven perces késéssel sikerült elkezdeni. Megérte várni rájuk, remek koncertet adtak.
Az esti mulatságot a
Forró Rágógumi nyitotta a nagyszínpadon. Ők is inkább s Rock and Rollos irányvonalat képviselték. Úgy tűnik
Cactus egy kicsit vissza akart térni a gyökerekhez a fellépőválogatással.
Fly-ék a
Flying Times-szel hasonló szellemiségben léptek fel, aki ismeri őket (és az is aki nem) jól szórakozott a műsorukon.
Természetesen
Cactus saját csapata, a
The Prison Band is fellépett a főnapon. A nézősűrűség a csúcson volt, tényleg nehéz volt olyan közel kerülni, ahonnan zavartalanul lehet fotózni és videózni. Sajnos a koncert elejéről sikerült lemaradni, úgyhogy a
No Heart To Spare ismét kimaradt....
Remek választás volt a
The Ridin Dudes meghívása, széles palettáról válogatott számaikat nagyon élvezte a közönség. Ráadásul a fiúk beszálltak a Jammelésbe
Dóka Tomiék sátránál, ami külön pluszpont. Ilyet legutóbb (tudomásom szerint) az olasz Don Diego Trio csinált.
És ha már itt tartunk a kockás abroszos büfé mellett itt volt a jammelések helyszíne. Válogatott zenészek álltak itt össze. Kiemelném talán Fido-t, aki pár éve még jam-szűz volt, most meg ki sem lehetett csavarni a kezéből a gitárt. Szerencsére Cactus is beszállt egy két dal erejéig. A szövegtudás nem mindig volt tökéletes, de hát pont ez a jam lényege.
